Szerkesztési elvek gyakorlatsorok létrehozásához
2015.08.28 17:04Írta: Kaposi László
A tervezési feladat megbeszélése: gyakorlatsorok elemzési, tervezési szempontjai A gyakorlatok egymásutánisága tudatos tanári tevékenység esetén nem lehet esetleges. A tanárt nem té- vesztheti meg az, hogy a játék önmagáért való. Ez nem egyenértékő a játék öncélúságával. Mint közismert, a gyakorlatok közé a Bolton-féle rendszerezés szerint öt nagyobb tevékenységcsoport tartozik, de a drámatanári praxisban ez többnyire szabályjátékokat és helyzetgyakorlatokat jelent. A gyakorlatsorok szerkesztése különbözı elvek mentén történhet. Ezek „felfedezésére” minden drámatanári képzés hallgatói képesek: érdemes ezeket egyedül vagy közösen keresni (s akár letakarni az alábbiakat – csak késıbb, némi töprengés után olvasni). Az elsıként hozott szerkesztési elv, ami akár két gyakorlat egymásutániságát, de akár egész foglalkozás szerkezetét is megadhatja, az a…
FOKOZATOSSÁG elve
Fontos tisztázni, hogy mi mindenben lehetünk fokozatosak. Sok mindenben, de ezek közül talán a „kívülről befelé”, a „személyes nyitás elvárása” terén kellene leginkább fokozatosan dolgoznunk. A fokozatosság nem feltétlenül egyre nehezebb feladatok egymásutániságát jelenti. (Álnaiv kérdés: a fokozatosság elve szerint „ugye, a legnehezebb játékokat kell az óra végén, a legfáradtabb csoporttal játszatnunk”… Nyilván nem erről szól ez az elv.) De egy erősebb felütés után visszavenni, valahol az óra kétharmada környékén a csúcspontra kerülni, majd lefelé „ereszkedve” lezárni a játékot, ezzel a „feladatsorral” – az ív mellett – sokat mondtunk a fokozatosság elvérıl is.
Féltucatnyi szerkesztési további elv szedhető össze a kevésbé előképzett hallgatói csoportokkal is. Ezek közül – a fent már említett fokozatosság mellett – a legfontosabbak a következık:
KONTRASZT (mint szerkesztési elv)
Érdemes tisztázni, hogy miféle kontrasztok lehetségesek a drámában. Ezek száma nagyobb, mint az alapvető színpadi kontrasztoké. A kontraszt mint szerkesztési elv többnyire két elem egymásutániságát adhatja meg, de két (tematikus vagy más elv alapján szerveződő) blokk között is lehet szervező erő.
TEMATIKUS REND
Viszonylag ritkán alkalmazzuk, ha igen, akkor rendre tematikus blokk, vagyis blokkos szerkezet az eredménye. A tanári tervezési gondolkodás felől indulva a fejlesztendő területek vagy a gyakorlatok csoportosítása képeznek tematikai egységeket. A résztvevők felől indulva inkább a helyzetek, a munkarend (csoportbontás), az, hogy mozgásos vagy szöveges lesz, amit csinálnak, szervezi ezeket a egységeket.
MUNKAFÁZISOK RENDJE
A foglalkozások többnyire bemelegítéssel kezdődnek, majd a munkafázis következik, az, amiért voltaképpen magát a foglalkozást szerveztük-terveztük. Ezek után a történteket lezáró, lecsengetı, feloldó szakasz következik – ez zárja a foglalkozást.
BLOKKOS SZERKEZET
A valamilyen – az itt felsoroltak közül tetszőlegesen választott – elv alapján egybe tartozó elemeket tömörítı blokkok belső szerkesztési elve és a blokkok közötti szerkesztési elv nem feltétlenül azonos.
IDİREND
Amennyiben a gyakorlatok mint dramatikus tevékenységből helyzetgyakorlatokra épülő foglalkozást kívánunk létrehozni, akkor választhatjuk az egyes helyzetek közötti időrendet is szerkesztési elvként. Az idő kezelésének sokféle lehetséges megoldása (lineáris, flash back, idősíkváltásos stb.) „alváltozatokat” eredményezhet.
MOTÍVUMRA SZERKESZTÉS
Motívumképző a drámában is sok minden lehet: a térhasználattól a gesztusig, a tartalmi elemek sokaságáig. Ezek közül választva, a kiválasztott elemek köré szerkeszthetők a foglalkozás kisebb egységei, vegyítve akár a blokkos szerkezettel vagy valamelyik másik szerkesztési elvvel.
ASSZOCIATÍV SZERKESZTÉS
Nem valamilyen ok-okozati összefüggés, hanem az asszociációk mentén kerül egymás mellé a gyakorlatsor egy-egy eleme. Csak az válassza ezt a szerkesztési elvet, aki biztos abban, hogy a vele játszók lelke is úgy működik, mint az övé…
LÍRAI-ÉRZELMI-HANGULATI ÍV
Erről már a fokozatosság elve kapcsán szót ejtettünk. A foglalkozás egészére fontos mondandóval jár ezen modell választása, de a két elem egymásutániságában gyakran bizonytalanságban hagyja a tervező tanárt.
DRÁMAPEDAGÓGIA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN
———
Vissza